Annyit keresnek most Szabolcsban, mint Budapesten 10 éve
Ha az átlagos nettó kereset mentén vizsgáljuk, elképesztő mértékben ketté van szakadva az ország.
Ha az átlagos nettó kereset mentén vizsgáljuk, elképesztő mértékben ketté van szakadva az ország.
A KSH és a közszolgálati egyetem által összerakott Jó Állam jelentésben is figyelmeztetik Orbánékat a sajtószabadság fontosságára.
Hiába tesz meg mindent a kormány, 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta a népességfogyás – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Demográfiai portré 2018 című tanulmánykötetéből. A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re hatmillió magyar élhet az országban. Közben az elmúlt években stagnált a születésszám, pedig a gyermekvállalási kedv növekedett.
A kormány a hosszú bizonytalanság és lebegtetés után mindössze két napot hagyott a végrehajtásra.
Annak a kevésnek, amit megkeresünk, közel negyedét elköltjük ételre, az alapvető szükségletek kifizetése után pedig alig marad valamennyink. A magyarság egyre csak fogy és öregszik, az itt élőknek pedig százezer forintjuk sem jut arra, hogy kihúzzanak egy hónapot. Vannak pozitívumok is, de csak a legszegényebbek elégedettebbek valamelyest. Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2017 jelentésének legfőbb megállapításai.
A statisztikai hivatal legfrissebb kutatása szerint a magyarok elkezdtek visszavándorolni külföldről, de ez sem segít sokat. Már csak 9 millió 771 ezren vagyunk.
A KSH adatai szerint még nagyobb a szakadék abban, mennyit költ kultúrára és szórakozásra a leggazdagabb és legszegényebb réteg, mint ahogy az ország régiói között is egyre ijesztőbbek a különbségek.
A vállalkozók szakszervezete szerint a kis településeken nem tudják kigazdálkodni a minimálbér emelésének ütemét, míg az NGM az internetre mutogat.
A lakosság 36 százalékának jövedelme nem érte el 2016-ban a 88 619 forintos létminimumot.
Több mint 60 ezer forintnyi a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb megyékben élők átlagbére között.
Kis népszámlálás, mikrocenzus indul a jövő szombaton Magyarországon, az összeírás 440 ezer háztartást érint.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint Magyarország GDP-je 2013. IV. negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az NGM szerint hasonló dinamikus növekedésre 8 éve nem volt példa Magyarországon. Az elemző szerint ugyanakkor kérdéses a növekedési dinamika fenntarthatósága, ha a versenyszféra nem képes átvenni a növekedés dinamikáját, akkor a GDP-növekedés 2015 után visszaeshet 1-2 százalék közé.
Rosszabb volt a gazdasági növekedésünk, mint gondoltuk, így az adósságunk is magasabb lett.